Tisztelt Honfitársaim, tisztelt Magyarország!

Az a dolgok rendje, hogy egy befejezett esztendő után egy újat, egy másikat, reményeink szerint egy jobbat kezdjünk.

Az elmúlt esztendőben bizony sok minden nem úgy alakult, ahogyan szerettük volna.

Megoszlottunk, többségre – kisebbségre, de nem tudtuk, vagy nem hittük el, hogy hol a többség, és hol a kisebbség. A parlamenti kétharmad ma már kisebbség, és kisebbség bizony az ellenzék is. A többség a parlamenten kívül rekedt, a NÉP.

Új nemzeti szövetségre van szükség!

Ebben a szövetségben a nép akaratának kell érvényesülnie, az ország választott képviselőinek pedig követnie kell a nép által kijelölt utat. Be kell bizonyítani, hogy a magyar nép képes és hajlandó összefogni az ország, a nemzet jövője érdekében. Meg kell mutatni, hogy tudjuk, mit akarunk, és ha szükséges, hétről hétre pontosan megfogalmazzuk, mit várunk el a kormánytól, a parlamenttől. És világossá kell tenni, hogy nem tűrjük el ennek a semmibe vételét!

Belátjuk, hogy a válság 2011. december utolsó napjával nem múlik el. Szembe kell néznünk azzal, hogy a kormány a gondokat nem a megfelelő módon kezeli. Emellett azt látjuk, hogy az ellenzék nem a nemzet, hanem saját pártérdekeit követi; a kormány helyes intézkedéseit ugyanúgy gáncsolja, mint az elhibázott döntéseket. A helyzet tovább nem tartható! Az újesztendőben meg kell oldanunk a válság által okozott problémákat. Ennek érdekében három lépés szükséges, amit következetesen végig is kell vinnünk.

1./ Meg kell határoznunk, a szükséges teendőket, a feladatokat pontosan, részletesen meg kell fogalmaznunk, és ütemeznünk kell, szükség szerint akár heti lebontásban.

2./ El kell érnünk, hogy az ellenzéki pártok pártérdekeiket háttérbe szorítva, legjobb tudásuk és képességeik szerint járuljanak hozzá a válságkezelő intézkedések kialakításához valamint képviseljék a közös akarattal kialakított lépéseket.

3./ Ki kell alakítanunk a párbeszédet a kormányzó pártokkal. Meg kell értetnünk velük, hogy a parlamenten kívüli társadalom nem ellenség, és hogy a népakarat támogatása nélkül, de főleg azzal szemben egyetlen lépést sem tudnak tenni, jót sem, rosszat sem. Az ország problémáit nem a parlament, nem a kormány és nem is a Fidesz képes megoldani, csakis maga az ország! Az együttműködést, ha másképp nem megy, ki kell kényszeríteni.

A válság kezelésére kísérleti kormánystruktúra nem alkalmas. A mai rendszer egy kiegyensúlyozott gazdasági környezetben is nehezen átlátható, egyéni és csoportérdekekkel terhelt, nehezen szervezhető és irányítható szerkezet. Ez a szükséges, hasznos és célszerű folyamatokat elnyomja, a hibákat felerősíti.

Az elmúlt években nem volt olyan társadalmi változás, amely a klasszikus kormányzati struktúra ilyen nagymértékű változását igényelte volna. Kisebb módosításokra természetesen szükség van. Ma már nincs Magyarországnak olyan hadereje, amelyhez külön, önálló minisztérium szükséges, ugyanígy a nemzetbiztonsági és hírszerzési feladatok sem igényelnek önálló minisztériumot. Viszont ha a feladatkörhöz a katasztrófavédelem és a polgárőrség is hozzátartozik, akkor teljes és indokolt lehet a magyar kül- és belbiztonságot felügyelő kormányzati szervezet.

Szeretném, ha az új év a válságkezelésre alkalmas, hagyományos kormányszerkezetet hozna. Ma nem csúcsminisztériumokra, hanem Belügyminisztériumra, Egészségügyi Minisztériumra, Energetikai, Közlekedési és Hírközlési Minisztériumra, Építésügyi, Vízügyi és Környezetvédelmi Minisztériumra, Igazságügy Minisztériumra, Ipari és Kereskedelmi Minisztériumra, Külügyminisztériumra, Mezőgazdasági és Földművelésügyi Minisztériumra, Munkaügyi Minisztériumra, Nemzetbiztonsági és Honvédelmi Minisztériumra, Oktatási és Művelődésügyi Minisztériumra, Pénzügyminisztériumra van szükség. Követeljük nyomatékosan a kormányátalakítást.

Javítsuk ki azt, amit 2011-ben rosszul csináltunk, ugyanakkor tartsuk meg az előző évből azt, ami jó volt. Legyen nemzeti konzultáció, sőt, tegyük azt folyamatossá! De ne a kormány, hanem a NÉPSZÖVETSÉG legyen ennek letéteményese, garanciája és intézménye.

Az új évben a gazdasági helyzet romlására számítunk. Fordítsunk több figyelmet a szegénységben élőkre, a nélkülözőkre. Alakítsunk ki szoros kapcsolatot a települések, a kerületek választott testületeivel és nyújtsunk segítséget abban, hogy minél több helyen létrejöhessen az önkormányzatok szervezésében működő öngondoskodó foglakoztatás. Különösen fontos ez ott, ahol a térség eltartó képessége adott, és az öngondoskodáshoz szükséges erőforrások, a termőföld, vagy az arra alkalmas terület önkormányzati, állami tulajdonban vannak.

Legyen minden munkaképes honfitársunknak munkája, jövedelme. Építsünk ki olyan duális gazdasági rendszert, melynek egyik pillére a nemzetközi munkamegosztásban közreműködő, a gazdasági növekedést biztosítani képes hazai, külföldi kis- közép- és nagyvállalkozó szektor, valamint a munkaerőpiacon elhelyezkedni képes mobilis hazai munkaerő. Legyen azonban egy másik pillére, melynek célja az alapvető helyi szükségletek kielégítése, a szociális ellátás és az öngondoskodás, elidegeníthetetlen közösségi tulajdonban lévő állami, önkormányzati termelő vállalatok útján, a munkaerőpiacról kiszoruló munkavállalók foglalkoztatásával. Ez nem az előttünk álló esztendő feladata, de ahhoz, hogy eredményesen vehessük fel a harcot a válsággal, minél hamarabb neki kell fogni a gazdaság átalakításának.

            2012-ben a saját problémáink megoldása mellett erőfeszítéseket kell tennünk vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítéséért is. Egy nagy közösség, melynek tagjai vagyunk, ugyanazzal a válsággal küzd, amivel mi, és nem engedhetjük meg, hogy az Európai Unió a gazdasági válság áldozatává váljon. Az előttünk álló esztendő nem alkalmas arra, hogy egyes politikai erők által provokált, rosszul értelmezett „nemzeti öntudatunkkal”, vélt sérelmeinkkel terheljük tovább kapcsolatainkat. Jelen helyzetben az a legkevesebb, ha meg- és elfogadjuk az EU valamint az IMF ajánlásait, és saját erőforrásainkat a számunkra biztosított kerettel megerősítve csökkentjük a problémás országok számát, elősegítjük az uniós gazdasági teljesítmény növekedését. Gazdasági és pénzügyi függetlenségünket azzal védhetjük meg a legjobban, ha sikeres válságkezelő politikánkkal utat mutathatunk más tagállamok, más országok számára. Ez vezethet elismertségünk, befolyásunk, szerepünk növekedéséhez.

            A miniszterelnök nehéz, küzdelmes új évet vetített elénk. Ám ahhoz, hogy az erőfeszítésünk ne legyenek hiábavaló, közös akaratra, egyetértésre van szükség. Nekünk kell gondoskodnunk arról, hogy cselekedeteink a helyes irányba hassanak, hogy gondolataink mögött olyan társadalmi erő legyen, amellyel a kormány kénytelen számolni, együttműködni. Meg kell akadályoznunk a további hibákat, sőt a múlt évben elkövetettek közül minél többet ki kell javítani, de legalábbis enyhíteni kell káros hatásukat. Ehhez az országnak sok demokratikusan gondolkodó, az országot építeni akaró polgárra van szüksége, akik politikai hovatartozásuktól függetlenül, együtt, sokat tehetnek Magyarország felemelkedéséért.

Reménnyel teli szívvel kívánok az ország minden polgárának hitben, tettekben és eredményekben gazdag, boldog újesztendőt.