III.

A legfontosabb változások: államigazgatás, önkormányzatok

 

Az ország előtt álló problémák megoldása megköveteli az összefogást. A magyar nemzeti együttműködés színvonala, hatékonysága igen alacsony. Ezért az első és legfontosabb, hogy az Alternatív Kormány megvalósítsa a nemzet egységét, olyan államigazgatási szerkezetet építsen ki, amelyben az állampolgár több egy statisztikai adatnál, ahol minden egyén és a család látható és fontos szereplője a társadalomnak.

Ennek érdekében az önkormányzatoknak – tevékenységüket és hatáskörüket jelentősen megnövelve – az államigazgatás felépítésének alapelemévé kell válniuk.

A települések lakosságának eltérő létszáma a legtöbb helyen nem teszi lehetővé, hogy a polgármester minden lakos, minden család helyzetével, problémáival tisztában legyen. Ugyanakkor szükség van arra, hogy a közhatalmat gyakorló testület lássa az illetékességi területén élő lakosság problémáit, társadalmi aktivitását, közterhekhez való hozzájárulását, áldozatvállaló és terhelhető képességét.

Ezért az önkormányzati képviselők tevékenysége, felelőssége és hatásköre kibővül.

Az önkormányzati képviselő körzetét úgy kell megállapítani, hogy az ott élő lakosság létszáma a hatezer főtől legfeljebb annak egy harmadával térhet el.  Megválasztása után felelősséggel tartozik a körzetében élő lakosság szociális helyzetének figyelemmel kíséréséért. Az ötezer fős létszámot meg nem haladó településeken ez a polgármester közvetlen felelőssége.

 

A válság leküzdésének egyik feltétele a szegénység felszámolása. Ez megköveteli, hogy az állam a racionális, az önkormányzat pedig a paternalista megközelítést részesítse előnyben.

 

Jelentőségük növekedésével megváltozik az önkormányzatok működésének finanszírozása, költségvetéshez való viszonya, az államháztartás működtetésében játszott szerepe.

A kormány javaslatot tesz arra, hogy a parlament egyes adónemek megállapításának és kirovásának hatáskörét átruházza az önkormányzatokra, ugyanakkor feladatul szabja számukra ezek beszedését, azzal, hogy a beszedett adók törvényben meghatározott hányada az önkormányzatoknál marad. Ez azt is jelenti, hogy egyes adótípusok mértéke településenként, megyénként vagy tájegységenként eltérő lehet, erre vonatkozóan a kormány irányelveket ad ki és szükség szerint egyeztet az önkormányzatokkal.

Az új feladatra tekintettel viszont növekszik állam ellenőrzési kötelezettsége és a társadalmi ellenőrzés lehetősége. A helyi testületek által megállapított adók nem veszélyeztethetik a családok szociális biztonságát.

 

Az önkormányzatok stratégiai jelentőségű szereplői a duális gazdasági rendszer kiépítésének, a teljes foglalkoztatottság kialakításának. E tekintetben több feladattal bővül a tevékenységük:

 

-          Megfelelő számú munkahelyet alakítanak ki azzal, hogy önkormányzati tulajdonban működő vállalatokat hoznak létre.

-          Közreműködnek a szociális mezőgazdasági szövetkezetek létrejöttében, ezek működését kezdeményezik, szervezik, koordinálják, lehetőségeik szerint erőforrások (földterület, épület, stb.) biztosításával maguk is aktív részévé válnak.

-          A szabad munkaerő irányításával, közvetítésével, a helyi vállalkozókkal való kapcsolattartással valamint a közterhekhez való hozzájárulás kötelezettségének nyomon követésével és a törvény által biztosított szankciók alkalmazásával biztosítják a rendszer működését.

 

A tevékenységükből származó gazdasági haszon az önkormányzatok forrásait bővíti, azzal szabadon rendelkeznek. Az általuk működtetett vállalatokat település üzemeltetési és szociális tevékenységük végrehajtására, bővítésére is felhasználhatják.

                 

A teljes foglalkoztatás kialakításában való részvétel az önkormányzatok lehetőségeit nagymértékben növeli. A szociális segítségnyújtás eszközei közül elsővé lép elő a munkalehetőség (munkajövedelem) biztosítása, és utolsóvá válik a közműköltségek átvállalása vagy a pénzbeli segély. A kettő között van az önkormányzati vállalatok által nyújtott szociális szolgáltatás, mely lehet a lakóhely gondozása, karbantartása, javítása, bővítése, szélsőséges esetben újjáépítése, lehet szociális étkeztetés, ápolás biztosítása, elsősorban a regionális öngondoskodás céljából létrejött önkormányzati vállalkozások útján. Az ilyen feladatok teljesítése állami megrendelésre is történhet.

Az öngondoskodó önkormányzati vállalkozások, szociális szövetkezetek egyik kiemelt gazdasági tevékenysége a mezőgazdasági tevékenység, földművelés és állattartás. Ezek – önkormányzati felügyelet alatt – jelentős részt önkormányzati és állami földtulajdonra alapozva, az előző rendszer téeszeihez hasonló módon működhetnek. A szociális szövetkezet tagsága kötelezettségeit a mezőgazdasági tevékenységekre jellemző szezonális illetve változó munkarendben teljesíti, melyek szervezéséről a szövetkezet operatív munkatársai gondoskodnak. A szövetkezet tagságának javadalmazása éves elszámolás alapján történik. Ennek terhére a tag havi rendszeres pénzbeli előlegben részesül, és az év végén vele a szövetkezet elszámol. a különbözet egy részét a szövetkezet pénzben fizeti – a tagság megállapodásától függően ez történhet 12 egyenlő részben a következő év havi alapelőlegéhez hozzáadva, vagy a zárszámadást követően egy összegben. A különbözet más része természetben (terményben) kerül teljesítésre. A kormány célja, hogy ezzel ösztönözze a háztáji állattartást. A szociális szövetkezetek kertészeti és állattartó tevékenysége fellendítheti a helyi élelmiszer feldolgozó vállalkozások üzleti lehetőségeit, javíthatja piaci pozícióikat, így teremthető meg a jól működő piacgazdaság és az állami gazdasági szerepvállalás egyensúlya.

Ez az önkormányzatoktól helyi rendeleteik felülvizsgálatát településfejlesztési koncepciójuk átgondolását is megköveteli. Nem az állattartást, hanem az állattartás tilalmát kell korlátozni, különösen a kis létszámú településeken. A nagyobb lélekszámú, városias jellegű településközponttal rendelkező települések peremvidékén és külterületein ki kell alakítani az állattartás és a növénytermesztés jogszabályi feltételeit, biztosítani kell annak lehetőségét.

Az öngondoskodó szociális szövetkezetek létrehozásához, tevékenységének elindításához az állam támogatást biztosít. Ugyanakkor a vidéki lakosság magánvállalkozásokban való részvételét, ilyenek létrehozását, működését nem korlátozza, ellenkezőleg: az ország anyagi lehetőségei szerint támogatja.

 

A megváltozott feladatok miatt sokkal szorosabbá válik az önkormányzatok és a közigazgatási szervezetek kapcsolata. Ennek biztosítása érdekében egyes közigazgatási funkciók az önkormányzatok szervezésében működnek, az önkormányzati hivatal részévé válnak, de nem kerülnek az önkormányzatok hatáskörébe, továbbra is a területileg illetékes közigazgatási hivatalhoz tartoznak. E koordinátorok feladata az együttműködés zavartalanságának biztosítása.

 

Az elmúlt időszak tanúsága szerint a demokrácia védelmét meg kell erősíteni. Ennek egyik lehetősége a demokratikusan választott képviselők visszahívhatóságának bevezetése, mind az önkormányzati, mind a parlamenti képviselők esetében. Természetesen a visszahívhatóság folyamatát úgy kell kialakítani, hogy az a választott testületek tevékenységét ne akadályozhassa, visszaélésre ne adjon alkalmat, indokolatlanul ne lehessen alkalmazni.

Az önkormányzatok államigazgatásban vállalt szerepe, a feladatok jelentősége megköveteli, hogy a kormány legyen képes biztosítani az államigazgatási feladatok ellátásának folyamatosságát. A kormány az önkormányzatokkal szemben szankciókat nem alkalmazhat, de kérheti az országgyűléstől vizsgálat indítását, szankciókat kezdeményezhet a polgármester, a képviselők illetve a testület ellen. Ugyanígy a polgármester vagy helyi képviselő visszahívását, a képviselőtestület feloszlatását nem csak a lakóhely szerint illetékes polgárok törvényben meghatározott csoportja kezdeményezheti, hanem – más eljárásban – a kormány is indítványozhatja, melyről az országgyűlés dönt.

A cél, hogy a lakosság ne kerülhessen jelentős mértékben hátrányos helyzetbe a polgármester, vagy a képviselő testület alkalmatlansága, együttműködésük hiánya miatt.

 

Közigazgatási intézmény, kormányhivatal, önkormányzat, vagy azok gazdálkodó szervezete csak szigorú eljárási rend betartása mellett, 100 %-os magyar tulajdonú pénzintézettől vehet fel hitelt. Önkormányzatok hitelfelvételéhez a belügyminisztérium, önállóan gazdálkodó kormányzati vagy közigazgatási intézmény hitelfelvételéhez a parlament hozzájárulása szükséges.

 

Az önkormányzati rendszer többszintű struktúra szerint működik.

A legfelsőbb szint az Önkormányzatok Országos Tanácsa, melynek operatív szerve az Országos Önkormányzat.  Az Önkormányzatok Országos Tanácsának tagjait a Megyei Önkormányzatok saját képviselőik közül delegálják, az országos önkormányzat képviselői általános választás útján töltik be pozíciójukat. Az Önkormányzatok Országos Tanácsa egyben betölti a parlamenti alsóház szerepét is.

Az Önkormányzatok Megyei Tanácsába a helyi önkormányzatok delegálhatják képviselőiket. Ennek operatív testülete a választott képviselőkből álló Megyei Önkormányzat. Budapest esetében a kerületi önkormányzatok által delegált képviselők vesznek részt az Önkormányzatok Fővárosi Tanácsában, melynek operatív testülete Budapest Főváros Önkormányzata. A Megyei Önkormányzat munkáját a Megyei Önkormányzat Elnöke, Budapest Főváros Önkormányzatának tevékenységét Budapest Főpolgármestere irányítja. A Megyei és a Fővárosi Önkormányzat feladatkörét, jog- és hatáskörét az önkormányzatok megyei, illetve fővárosi tanácsa határozza meg.

A nemzeti kisebbségek helyi, megyei és országos testületei a megfelelő szintű önkormányzati szervezet részekén működnek.

 

Az önkormányzati rendszer teljes átalakítása hosszú folyamat, melyből az Alternatív Kormány azon kívül, hogy lefekteti az átalakítás irányvonalát, kijelöli főbb állomásait, csak azon feladatok elvégzésére vállalkozik, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a válság kezeléséhez. Ennek szellemében dolgozza ki és nyújtja be javaslatát az önkormányzati törvény módosítására.

http://gyorsposta.blog.hu/2012/02/03/az_alternativ_kormany_programja_iv_fejezet

Szerző: Leslie Frank  2012.02.03. 11:22 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyorsposta.blog.hu/api/trackback/id/tr254058877

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.