VI.

Foglalkoztatás és szociálpolitika

 

Az Alternatív Kormány válságkezelő stratégiájának alapja a termelő tevékenység nagyarányú bővítése a teljes foglalkoztatottság megvalósítása útján. Ezt a célt eltérő módon kívánja megvalósítani a városi és a vidéki lakosság környezetében. Tervei szerint a városi lakosság gazdasági szerepvállalásának elsődleges formája a magántulajdonban működtetett vállalkozásokban történő alkalmazás. A munkaerőpiacon hátrányban lévő, kevésbé értékes és nehezen mobilizálható munkavállalók foglalkoztatása a helyi önkormányzatok feladata. Az öngondoskodó foglalkoztatás elsődleges célterülete a közműszolgáltatás, az értékmentő, értékmegóvó tevékenység, a szociális szolgáltatás, a városüzemeltetés. Ezek költségeihez az állam hozzájárul.

A piaci szektor a vidéki lakosság szempontjából is elsődleges foglalkoztató bázis. Vidéken is létre kell hozni a helyi munkaerő egy részét alkalmazó önkormányzati vállalatokat, de ebben a környezetben a hangsúlyt az öngondoskodás lehetőségét biztosító szociális mezőgazdasági szövetkezetekre kell helyezni. A mezőgazdasági termelés szerkezetét úgy kell kialakítani, hogy az ösztönözze a háztáji gazdálkodás, az állattartás beindítását.

A.      A jövedelmek alakulása

 

A jövedelmek várható alakulása alapvetően a világgazdasági válság által meghatározott körülmények függvénye. Ennek figyelembevételével a szegénységben élők számára érzékelhetővé kell tenni az enyhe, de folyamatos javulást, mert az ország előtt álló gazdasági problémákat nem szabad társadalmi feszültséggel súlyosbítani.

Az AK törekedni fog arra, hogy a szegény sorsú lakosság fokozott figyelmet kapjon, és akár az elosztási viszonyok megváltoztatása árán is megtarthassa korábbi életvitelét. Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy közben biztosítsa a fogyasztás, a fejlesztés és beruházás, befektetés megfelelő arányait. A gazdaság működésébe visszaforgatott tőke aránya nem csökkenhet, erre a kormány minden körülmények között törekedni fog, ugyanakkor nem csökkenhet az aktív dolgozók közül a mindenkori átlagjövedelem 2/3-ánál kevesebbet keresők reáljövedelme sem. A segélyből, járadékból, nyugdíjból élők számára elfogadható létminimumot kell nyújtani, a nyugdíjak, járadékok vásárlóértékét meg kell őrizni, a segélyek folyósítását a munka- és jövedelem lehetőségének biztosításával kell felváltani.
E folyamatok vesztesei tehát a magasabb keresetűek, a jelentős jövedelműek lesznek. Az Alternatív Kormány számít megértésükre és szolidaritásukra.

 

A minimál jövedelem számításának szabályait a kormány megváltoztatja. A törvény a jövőben azt a legkisebb összeget rögzíti, amit az elvégzett munka ellenértékeként minden megkezdett munkaóra után a foglalkoztató fizetni köteles. A minimális órabér mértékét a kormány a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervek bevonásával évente állapítja meg, és a költségvetési törvény keretei között terjeszti az országgyűlés elé. A minimális jövedelem tehát a minimálbér értéke és a ledolgozott órák számának szorzata lesz.

Az Alternatív Kormány a munkajövedelmeket terhelő adók és járadékok megállapításánál, illetve a konkrét adótörvények tartalmának meghatározásánál új szempontként figyelembe veszi az ország szociális helyzetét reprezentáló Lorenz görbét, valamint az elosztási viszonyok ehhez tartozó adatait. Emellett olyan adószabályok megállapítására törekszik, amely figyelembe veszi az adózók tehervállaló képességét. Vagyonadó bevezetését nem tervezi, de az adózó vagyoni helyzetét más módon megpróbálja figyelembe venni.

 

B.      Nyugdíjrendszer

 

A nyugdíjkifizetéseket az állam jelenleg a folyó költségvetési kiadások terhére teljesíti. Ez az állapot egyszerre veszélyezteti a költségvetés likviditását a nyugdíjak folyósítását és reálértékük megőrzését. Ezért a kormány elkerülhetetlennek tartja a nyugdíjrendszer átfogó és végleges módosítását. Ennek egyik alapvető követelménye, hogy a már megállapított nyugdíjak értékét, folyósításának rendszerét változatlanul hagyja. Az ide vonatkozó szabályozásra úgy tekint, mint a magyar államnak a lakossággal kötött szerződésére, mely egyoldalúan nem módosítható.

Az olyan törvényeket, melyek a nyugdíjrendszerrel összefüggésben az elmúlt öt évben születtek, felül kell vizsgálni és hatályukat úgy kell módosítani, hogy ne érintse azokat, akik a törvény, rendelet hatálybalépésekor már nyugdíjjárulékot fizettek.

Az előbbiek figyelembevételével a kormány új szerkezetű nyugdíjrendszert alakít ki, mely kettős bázisú. Az alapvető szociális gondoskodás az állam alkotmányban rögzített kötelező feladata lesz. Az öregségi nyugdíjak fedezetéül szolgáló nyugdíjjárulék minden munkajövedelmet azonos mértékben terhelő havi befizetés lesz, mely nem függ a bérek nagyságától, így nem is hat a bérek növekedése ellen.

Ennek megfelelően az öregségi alapnyugdíj csak a ledolgozott évek számától függ, és negyven év folyamatos járulékfizetés esetén önmagában szolid, de kielégítő színvonalú megélhetést biztosít. Ezt törvény garantálja azáltal, hogy mértékét a mindenkori átlagbér arányában állapítja meg. Az alapnyugdíj járuléka a munkáltatót terheli.

A nyugdíjak másik bázisa a munkavállaló bérét terhelő nyugdíj hozzájárulás, melyet a munkáltató a munkavállalónak járó bérkifizetések terhére teljesít, a munkavállaló által megjelölt társadalmi vagy piaci alapokon szerveződött nyugdíjtakarékossági biztosító (pénzintézet) felé. Ez differenciált nyugdíj kiegészítést biztosít, mely a ledolgozott évek számán túl függ a nyugdíjas szándékától, akaratától és jövedelmének nagyságától is. A következő időszakban a kormány feladata lesz e keretek törvényes hátterének kialakítása.

C.      Lakhatási viszonyok, hajléktalanság

 

Az ország jelenlegi állapotában a szociális viszonyok egy másik neuralgikus pontja a lakhatás, lakáshoz jutás kérdése. Ez nem csak a hajléktalanokat érintő probléma, súlyosan terheli a családalapítás előtt álló fiatalokat, és azokat is, akik nemrég alapítottak családot, akik a gyermekvállalás időszakánál tartanak. A kormány számára nem fogadható el, hogy a lakáskérdés megoldása, az egzisztencia kialakítása zömmel a 40 éves életkort meghaladó időszakban fejeződik be, vagy aránytalan adósságterhekkel, a létbizonytalanság kockázatával jár.

A válsággal szemben folytatott küzdelem időszakában ez a helyzet alapvetően nem változtatható meg, de hosszútávon a kormány ennek feltételeit úgy kívánja kialakítani, hogy minden fiatal - ha életmódját ennek alárendeli - képes legyen élete első öt munkában töltött évének keresetéből megszerezni első lakását. Ezt a célt a válság felszámolása érdekében az öngondoskodó foglalkoztatás kialakításával összekapcsolva az ország gazdasági teljesítményének növelésére, a gazdaság élénkítésére is fel kell használni.

Az erre szolgáló eszközök: az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások számának növelése, a munkáltatók által biztosított lakhatási feltételek jogi hátterének kialakítása, érdemi támogatása. Ez nem csak új építésű lakások útján valósítható meg. Változtatni kell a rendelkezésre álló lakásokkal, épületekkel való gazdálkodás szemléletén. A kormány vegye fel a kapcsolatot azokkal a beruházókkal, amelyeknek az újonnan épített lakóingatlanokkal kapcsolatban értékesítési, hasznosítási gondjaik vannak, állapodjon meg azok állami kezelésbe vételéről és állítsa ezeket az ingatlanokat a lakhatási problémák megoldásának szolgálatába.

Az önkormányzatok szervezése és irányítása alatt működő vállalatoknak alapvető részük lehet a hajléktalanok számának jelentős csökkentésében. Az értékmentő tevékenység részeként, a városgazdálkodási tervekkel összhangban csökkenteni lehet a bontásra szánt épületek számát, és az így keletkezett lehetőségeket felhasználva speciális igényeket kielégítő lakhatási feltételek biztosíthatók. Ilyen körülmények között a hajléktalanok elérhetővé válnak, és mód nyílik a rehabilitációra is. A hajléktalanság csökkentésében szerepet kaphatnak az olyan nagyberuházások, melyek a tevékenység színhelyére ideiglenesen kitelepült munkaerőt foglalkoztatnak. A munkáltató által ehhez biztosított szálláslehetőség átmeneti megoldást jelent, a foglalkoztatás ugyanakkor jövedelemhez juttatja a hajléktalant, aki egy idő eltelte után jobb esélyekkel térhet vissza életének korábbi helyszínére, vagy választhat új életteret. E területen a kormány nagyobb odafigyeléssel, szervezéssel szeretne jobb eredményeket elérni.

 

D.      Szociális ellátás és gyermekvédelem

 

A lakhatási problémák járulékos kiegészítője a háztartások energiával való ellátása.
Míg negyven évvel ezelőtt egyetlen ember fagyhalála sem volt elfogadható Magyarországon, addig ma évente több száz ember hal meg kihűlés következtében. A kormány ennek felelősségét az önkormányzatok hatáskörébe utalja és büntethetővé teszi. Minden kihűléses halálesetet részletesen ki kell vizsgálni, meg kell állapítani a felelősséget, és a vétkeseket súlyosan meg kell büntetni!

A XX. században eltelt 40 év úgy, hogy Magyarországon egyetlen gyermek sem éhezett. Ezzel szemben ma több, mint százezer gyermek rendszeresen nem jut kielégítő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. Ezt az állapotot véglegesen meg kell szüntetni. Büntetőjogi következményekkel számolhat az a szülő, aki nem gondoskodik gyermekének megfelelő szintű testi, lelki és szellemi fejlődéséről. Ha erre valamilyen okból nem képes, akkor a lakóhelye szerint illetékes önkormányzat köteles ebben kielégítő segítséget nyújtani. A beavatkozáshoz felhasználhatja az irányítása alatt működő vállalatokat, szociális mezőgazdasági szövetkezeteket, de természetesen bármely más erőforrását is. A teljes foglalkoztatottság kialakítása érdekében létrejött egyes vállalatok tevékenysége lehet a helyi mezőgazdasági termelésre alapozott közösségi étkeztetés, mely a gyermekek és a rászorultak ellátásán kívül, térítés ellenében, házhozszállítás útján is, bárki által igénybe vehető. 

A bölcsődei és óvodai ellátás igénybevételének lehetőségét biztosítani kell, de az nem tehető kötelezővé. A helyi döntéshozó testületek feladata, hogy az igények felmérése alapján, önállóan, vagy más településekkel közösen alakítsa ennek lehetőségét.

 

A közmunka programok szerepét az öngondoskodó foglalkoztatás veszi át. Az önkormányzatok felügyelete alatt működő vállalatok tevékenységének jelentős részét várhatóan a közérdeket szolgáló, fizetőképes kereslettel nem jellemezhető termékek és szolgáltatások teszik ki. Ezek fedezetét részben az államnak, részben az önkormányzatoknak kell biztosítaniuk, de törekedni kell arra, hogy a tevékenységből a helyi közösségnek, vagy az országnak kimutatható haszna származzon.

 http://gyorsposta.blog.hu/2012/02/03/az_alternativ_kormany_programja_vii_fejezet_a_pont

Szerző: Leslie Frank  2012.02.03. 11:38 Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://gyorsposta.blog.hu/api/trackback/id/tr394058914

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.