V.

Gazgaságpolitika

Az alternatív kormány gazdaságpolitikai tevékenységét az elkövetkező ciklusban alapvetően a gazdasági világválság kezelése és következményeinek elhárítása fogja meghatározni. Ennek érdekében jelentős átalakításra kerül sor, megkezdődik a duális gazdasági rendszer felépítése. Az Alternatív Kormány gazdasági koncepciójának középpontjában a piacgazdaság és a kormány gazdasági szerepvállalásának egyensúlya, a szabad vállalkozás és a teljes foglalkoztatottság harmóniája áll.

Tisztában vagyunk azzal, hogy hasonló gazdasági berendezkedés kialakítására és működtetésére a történelem során még nem volt példa, és ez nagyban megnöveli a kormány felelősségét. De azzal is tisztában vagyunk, hogy az eddig ismert jellemző gazdasági-társadalmi formációk egyike sem tudta biztosítani a folyamatos társadalmi-gazdasági fejlődést, tehát a jelenlegi válság kezelésére nincs más lehetőségünk, mint egy elméletileg megalapozott, új út követése.

Ennek bázisát a nemzeti tulajdonban lévő saját gazdasági erőforrásaink biztosítják, melyek felhasználása gondos tervezést, gazdálkodást igényel. Megakadályozzuk, hogy ezek az erőforrások külföldi tulajdonba, kezelésbe kerüljenek, ugyanakkor lépéseket teszünk annak érdekében, hogy a már külföldi kézben lévő erőforrások minél nagyobb hányada felett újra mi rendelkezzünk. Ugyanakkor részt kívánunk venni a nemzetközi munkamegosztásban, elsősorban az Európai Unió gazdasági teljesítményének növelésében. Kedvező környezetet alakítunk ki a külföldi befektetők, multinacionális nagyvállalatok számára.

Jelentős feladat a stratégiai ágazatok kialakítása, kiemelt szerepet biztosítva ebben az energiaiparnak és az energiaszolgáltató hálózatnak, de beleértve a vízhálózat- és csatornaüzemeltetést, a kommunikációs és műsorszóró tevékenységet is.

A kormány az állami bevételek tervezésénél és beszedésénél támaszkodik a stratégiai ágazatokban működő állami tulajdonú gazdasági szervezetek bevételeire, nyereségére. Ez különösen fontos a költségvetés likviditását biztosító folyamatok kialakítása során!

Vissza kell állítani a makrogazdasági tervezést, ugyanakkor ki kell dolgozni a gazdaság és a társadalom állapotát objektíven megmutató paraméterek rendszerét. Olyan összefüggéseket kell alkalmazni, melyek nem teszik lehetővé, hogy a gazdasági növekedés ára százezrek szegénysége, nyomora legyen.

A gazdaság irányításában az objektivitásnak és a racionalitásnak kell érvényesülni. Kontroláljuk az ágazati lobbyk tevékenységét és megakadályozzuk az olyan lobbyérdekek érvényesülését, amelyek a nemzetgazdaságnak, Magyarországnak veszteséget okozhatnak.

Az AK kezdeményezi a gazdasági tevékenységet szabályozó jogszabályok felülvizsgálatát azzal a céllal, hogy a műszaki vagy pénzügyi háttér nélkül működő fővállalkozókat a beruházási folyamatokból kizárja, a körbetartozás megszüntesse. szükségesnek látjuk a csődbűntett szabályainak szigorítását, a fizetésképtelenség magánjogi következményeinek áttekintését, újraszabályozását.

Az önkormányzatok a gazdaságpolitika szerves részévé válnak. Ezért az önkormányzatoknak nyújtott állami hozzájárulást úgy kell kialakítani, hogy az önkormányzat érdekelt legyen az öngondoskodó foglalkoztatás működtetésében.

A.      Energiapolitika

Magyarország lehetőségei az energiapolitika területén erősen korlátozottak. Jelentős hazai forrásokkal nem rendelkezünk, így az ország energia-ellátása nagymértékben függ a nemzetközi kapcsolatainktól, az energiahordozók világpiaci árától és a magyar valuta árfolyamától. Ezért különösen fontos hogy energiapolitikánkat összehangoljuk a külpolitikai elképzeléseinkkel és az ország monetáris politikájával.

A biztonságos energiaellátás érdekében javítjuk kapcsolatainkat a jelentős készleteket exportáló országokkal és a tranzitállamokkal, növeljük stratégiai készleteinket és tartalékainkat, valamint törekszünk a forint megerősítésére.

Függőségünket csökkenti, ha több beszerzési, beszállítási csatornával rendelkezünk, ezért részt veszünk a Nabucco és a Déli Áramlat építésében.

Saját lehetőségeink közük elsődleges jelentősége van az energiatakarékosság növelésének. Ha nem is nagy mennyiségben, de hazai forrásokkal is rendelkezünk, ezekkel gazdálkodnunk kell. A kormány megkezdi a felkészülést a Paksi Atomerőmű kiváltására, ennek részeként programot indít hagyományos és alternatív energiaforrások felkutatására.

Az eddigi kutatások alapján feltételezhetjük, hogy földgáz tekintetében vannak lehetőségeink. Szakítani kell viszont azzal a gyakorlattal, hogy a feltárt lelőhelyek kiaknázását külföldi vállalatoknak engedjük át.

Nagyobb figyelmet fordítunk a kis kapacitású természetes energiaforrások kihasználására, rendszerbe állítására. Támogatjuk a helyi energiaigényeket kielégítő eljárások fejlesztését, a geotermikus energia felhasználását, a biogáz, a napenergia, a szélenergia, a mezőgazdasági és kommunális hulladék feldolgozó technológiák energiatermelési célú alkalmazását. Ugyanakkor figyelembe vesszük ezek költségeit, gazdaságosságát is. A gazdaságtalanul előállított energiát a továbbiakban nem fogadjuk be a rendszerbe. Módosítjuk azokat a törvényeket, amelyek előírják a drágán előállítható alternatív energia átvételét, és végső soron a fogyasztóval fizettetik meg annak költségeit.

B.      Fejlesztés

A kormány a lehető legtöbb alkalmat biztosítja a nemzetközi kutatásokban, fejlesztésekben való részvételhez, figyelemmel kíséri és maga is kezdeményezi ezek lehetőségét. Fokozottan támogatja az Európai Uniós projektekhez való csatlakozást. Ugyanakkor igényt tartunk az eredmények hasznából való részesedésre és törekszünk a kutatási fejlesztési befektetések megtérülésére. Megvizsgáljuk a korábbi ráfordítások hatékonyságát és a tapasztalatok figyelembevételével módosítjuk az állami szerepvállalás módját, eszközeit.

A kutatás-fejlesztés és innováció területén növeljük az állam szerepét. A tevékenység GDP arányos támogatását fokozatosan felzárkóztatjuk az Európai Unió átlagához. Kialakítjuk a kutatásban, fejlesztésben való helyi érdekeltséget, támogatjuk az eredmények gyors bevezetését. Bővítjük a támogatási formákat, a támogatottak körét.

Adókedvezménnyel ösztönözzük a piaci szereplők kutatási-fejlesztési tevékenységben való részvételét, az által, hogy a kutatási-fejlesztési tevékenység eredményeképpen keletkező többlet nyereséget az első évben adómentessé tesszük.

A kormány biztosítja a kutatók és a piaci szereplők, az eredmények alkalmazói közötti rendszeres kapcsolatot, ehhez szükség szerint találkozókat, helyszínt, intézményt biztosít.

A források elosztása nem lesz egyenletes, a kormány a MTA, az egyetemek, kutatóintézetek és szervezetek, valamint a VOSZ, a GYOSZ képviselőinek bevonásával évente meghatározza a prioritások sorrendjét és arányait.

Adott a lehetőség ara, hogy a felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a középiskolák, valamint a szakképző intézmények is bekapcsolódjanak az országban folyó tudományos, illetve kutató-fejlesztő tevékenységbe.  Az ilyen intézmények pedagógusai rendelkeznek az eredmények eléréséhez szükséges tudással és tapasztalattal, a hazai kis- és középvállalkozások legnagyobb részénél pedig hiányzik az érdemi kutató-fejlesztő munkához szükséges kapacitás. Az iskolák így növelhetik bevételeiket, a piaci szereplők pedig kedvező ráfordítás mellett juthatnak a fejlesztések eredményeihez. Az oktatási intézmények, és a vállalkozások szorosabbá váló kapcsolata az egész társadalomra kedvező hatást gyakorolhat!

A kormány segítséget nyújt olyan tevékenységet végző szervezetek kialakításához, melynek feladata elsősorban a nem intézményi keretek között, (magánszemélyek, kisvállalkozások, stb. által) folytatott kutatási-fejlesztési tevékenység támogatása. Ide tartozik például: pályázati kiírások előkészítése tematikus és kötetlen tárgyú pályázatokra, segítségnyújtás a szabadalmi eljárás során, a szabadalmaztatás költségeinek átvállalása, kutatási, fejlesztési eredmények eljuttatása az érdekeltekhez.

C.      Kereskedelem

A kereskedelempolitika kialakítását a jelen körülmények között elsősorban Magyarország adósságkezelésének kell alárendelni. Az adósságállomány csökkentésének fedezetét  a hazai termelésben létrehozott és külföldön eladott termékek értéke jelenti. Emellett, mivel a kormány a jövedelmek lassú, de folyamatos növekedésével számol, nem várható a külföldről származó termékek iránti hazai kereslet csökkenése. A harmadik tényező a belső és külső piacra történő termelés import nyersanyag és alapanyag igénye. Mivel a gazdasági teljesítmény növelése a válság kezelésének alapvető feltétele, a nyersanyag és alapanyag import növekedésével kell számolni. Az export teljesítmény növelése tehát jelentős erőfeszítéseket követel a gazdaságtól, mely a kormány abszolút és feltétlen támogatását élvezi.

Az exporttermelés és exporttevékenység megkönnyítésére az Alternatív Kormány ösztönözni fogja olyan magánvállalkozások, állami intézmények működését, melyek célja a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel megkönnyítése, támogatása, szervezése.

Bár az importcsökkentés összességében nem cél, egyes területeken az ország fontos gazdasági érdeke. Ennek meghatározó tétele az energiapolitika és az importnyersanyag felhasználásának csökkentése a kibocsátás csökkentése nélkül. Ezt a kormány belső hitelpolitikai eszközökkel valósíthatja meg.

Magyarország egy jelentős problémája a nemzetközi kereskedelmi láncok befolyása a hazai kereskedelemre. Ennek megoldása érdekében a kormány és a kereskedelmi tevékenységet folytató nagyvállalatok képviselői között kétoldalú megállapodásokra van szükség, melyek alapján, törvénymódosítással teremthető meg a hazai ellátás biztonsága.

A világgazdasági válság átrendezi a kereskedelmi kapcsolatok térképét is, a visszaeső forgalom sok korábban jól működő kereskedelmi egységet tesz gazdaságtalanná. E folyamatba a jelenlegi helyzetben nincs okunk, és módunk beleavatkozni. A jövőben az olyan külföldi partnereknek biztosítsunk kedvezményeket, akik előnyben részesítik a hazai beszállítókat és nyereségüket Magyarországon kívánják felhasználni.

A külföldi tulajdonú vállalatokat ösztönözni fogjuk arra, hogy az országból törvényesen kivihető nyereségüket magyar termékek formájában hasznosítsák.

A lakosság biztonsága, egészségének és alapvető érdekeinek védelmében be kell vezetni a kereskedelmi forgalomba nem hozható javak és termékek jegyzékét.
Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy egyes anyagok, tárgyak, termékek forgalmazása bizonyos jellemzők, tulajdonságok megléte, teljesülése alapján tiltható legyen.
Ezzel megvalósítható például a kábítószernek nem minősített tudatmódosító szerek kereskedelmének, egyes veszélyes pirotechnikai eszközök, stb. kereskedelmének tilalma. E normák megsértéséhez szigorú szankciókat kell rendelni, a szabály megsértői legyenek elzárással is büntethetők.

D.      Fogyasztóvédelem

A lakosság ellátásának felelőssége több feladatot is ró a kormányra. A kereskedelem és a fogyasztó kölcsönös kiegyensúlyozott kapcsolatát esetenként felülírja a nyereségre való etikátlan, törvénytelen törekvés. A vásárló érdekérvényesítő képessége messze elmarad a gazdasági, piaci háttérrel bíró eladók mögött, ezért kiemelkedően fontosnak tekintjük a fogyasztók védelmét.
A kormány mind az egyén mind a közösség érdekeit képviseli és védi

-          a multinacionális kereskedelmi hálózatokkal szemben,

-          a dömpingtermékek forgalmazó, de azok eredetét és minőségét nem garantáló Unión kívüli forgalmazókkal szemben,

-          a termékhamisítókkal szemben, valamint

-          a fogyasztásra alkalmatlan élelmiszerek és az egészségre veszélyes termékek forgalmazóival szemben.

A fogyasztóvédelmi szempontok fontos részévé kell tenni a közösségi érdekeket. Egyes esetekben nem a vásárlók, hanem a hazai kereskedők, vagy a termelők érdekének védelme indokolt és a kormány ezzel is kibővítve a fogyasztóvédelem fogalmát, vállalja a feladat maradéktalan ellátását.

Súlyos, vagy többször ismétlődő szabálytalanságok esetén a fogyasztókat megkárosító személy, illetve szervezet tevékenységi engedélye legyen korlátozott időtartamra, vagy véglegesen visszavonható.

A kereskedelmi tevékenység során többször ismétlődő esetben, vagy ha a feltárt szabálytalanság súlyosnak minősül, az ezért felelős külföldi illetőségű magánszemély az országból kitiltható lesz.

A kormány újfajta szankciók alkalmazását teszi lehetővé, így a kirívóan gyenge minőségű termékeket árusító kereskedelmi vállalkozások kötelezhetők lesznek arra, hogy csak bevizsgált, és ezt tanúsító igazolással rendelkező terméket forgalmazzanak. Indokolt a márkahamisítás szankcióinak jelentős szigorítása.

A kormány kezdeményezni fogja a hamis termékek fogalmi körének kibővítését azzal, hogy hamisított terméknek számítson, ha az áru a nemzetközi forgalomban szereplő más, vele azonos megnevezésű terméktől minőségben eltér. Az ilyen termék forgalmazása Magyarországon nem kívánatos, ezért a termék forgalmazója legyen kitiltható, kereskedelmi tevékenységének engedélye legyen visszavonható.

Fokozott figyelmet fordít a kormány a közüzemi szolgáltatás törvényes feltételek szerint történő, megfelelő színvonalú biztosítására. Ez a tevékenység a társadalom egészét alapvetően érintő stratégiai ágazat része, melynek keretei között a fogyasztók megkárosítása alkalmas a kormány lejáratására, a közigazgatásba vetett bizalom rombolására. Éppen ezért a kormány kezdeményezi az ilyen esetek szankcióinak jelentős súlyosbítását, többször ismétlődő esetben a tevékenységi engedély visszavonásának lehetőségét, a tevékenység ellenszolgáltatás nélkül történő állami hatáskörbe vételét.

 http://gyorsposta.blog.hu/2012/02/03/az_alternativ_kormany_programja_vi_fejezet